Jelínek célja az volt, hogy szisztematikus információkat nyújtson a homoszexualitás különböző aspektusairól – a történelmi áttekintéstől kezdve a jelenlegi állapotok ismertetéséig. Kitért az oktatásra, a homoszexualitás kezelésének kísérleteire, az egyház homoszexualitással kapcsolatos nézeteire és a zsarolás problematikájára. Nem titkolta, hogy a kiadvány célja a homoszexualitás dekriminalizációja.
„Végül, az azonos neműek szerelmének problémája sürgősen megköveteli, hogy ne toljuk lesütött szemmel félre, hanem egyenesen és nyíltan nézzünk a szemébe. Ma végre tudatosította az ember, hogy az egyénnek is joga van az önrendelkezéshez, és hogy az államnak és a társadalomnak nincs joga elvenni a legszentebb emberi jogokat – a természetünk szerinti szerelemhez való jogot…”
Pál György Budapestet olyan városként írta le, amelyet a globális urbanizáció következtében a homoszexuális emberek nagyszámú beáramlása jellemez. Sokan aktív szerelmi és szexuális életet kezdhettek a fővárosban, és már nem kellett vidéken és kisebb városokban bujkálniuk. A metropolisz névtelensége lehetőséget biztosított számukra az azonos szexuális beállítottságú emberekkel való találkozásra. Főként a fürdőkben és a belvárosban „volt élet”: a Kálvin téren, az Erzsébet téren, az Emke Kávéházban vagy a Margit híd környékén.