2001. Tüntetés a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény támogatására Prágában, Pozsonyban pedig toleranciatüntetés zajlik.
A prágai tüntetést a Meleg Kezdeményezés (amelyet a SOHO átalakításával 2001-ben hoztak létre) és az A-klub Köre leszbikus szervezet, a pozsonyi menetet az Emberek A Rasszizmus Ellen Egyesület szervezte. A Másság Kezdeményezés (Iniciatíva Inakosť) képviselői kérelmet nyújtottak be a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének jogi elismerésére. Ezt követően ugyanabban az évben, külön Másság Menetre került sor a homofóbia, valamint a melegek és leszbikusok diszkriminációja ellen (Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán).
A legelső csehszlovákiai nyilvános esemény, amelyen mintegy húszan vettek részt, a Homoszexuális Polgárok Egyenlőségéért Mozgalom demonstrációja volt, Šimon Formánek szervezésében, 1990. február 25-én a prágai Óváros téren, ahová a Vencel térről indulva érkeztek a résztvevők. A nyilvánosság reakciója azonban elutasító volt. Az LMBT büszkeség következő menetére 1998-ig kellett várni.
2002. Magyarország egységes korhatárt vezet be a homoszexuális és heteroszexuális kapcsolat esetében – 14 év.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága 2002 júniusában ajánlást adott ki, amelyben „ismételten felszólítja a magyar kormányt a melegeket és leszbikusokat hátrányosan megkülönböztető büntetőjogi rendelkezések hatályon kívül helyezésére…” Nem sokkal az ajánlás után a Magyar Alkotmánybíróság 2002 szeptemberében kimondta, hogy a magyar Büntető törvénykönyv 199. és 200. bekezdése alkotmányellenes és eltávolításra kerül.
Az Alkotmánybíróság ítéletét követően bevezették a mindenkire egyformán vonatkozó 14 éves beleegyezési korhatárt.
2002-ben a magyar LMBT-aktivisták hazai és nemzetközi LMBT-szervezetek és magánszemélyek támogatásával új sírkövet állítottak Kertbeny Károly számára. Az éves LMBT-fesztivál ideje alatt a Budapest Lambda egyesület rendszeresen megemlékezést szervez a sírnál.
Végre változnak a jogszabályok (2001-2009) – Mutasd az összeset Mutass kevesebbet
2006. A Cseh Köztársaság elfogadja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt. A parlament a legszorosabb többséggel (101 szavazat) hatályon kívül helyezte Václav Klaus elnöki vétóját.
A bejegyzett élettársi kapcsolat, amely a születőben lévő demokráciában kezdetben nyilvánvaló dolognak tűnt, végül több éven át nehéz küzdelemnek bizonyult. A kormány először 1995-ben mérlegelte egy ilyen intézmény beépítését a Polgári törvénykönyvbe, ekkor elutasították. 1997 és 2006 között a parlament összesen öt különböző javaslatot tárgyalt, amelyeket többnyire képviselői csoportok nyújtottak be, egy esetben (2001) pedig a szociáldemokrata kormány javaslatáról volt szó.
Az első négy javaslatot nem hagyták jóvá, a 2006-os ötödiket azonban elfogadták. Ebben az esetben a parlament leszavazta Václav Klaus elnök vétóját is. Ebben a kulcsszavazásban, amelyre 2006. március 15-én került sor, az elnöki vétót a lehető legszorosabb többséggel, 101 szavazattal utasították le. A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének törvénybe iktatása nem lett volna lehetséges Jiří Paroubek akkori szociáldemokrata miniszterelnök erőfeszítései nélkül, aki ezt a „kérdést” több hónapig fő politikai prioritásaként kezelte.
2009. Magyarország törvényt fogad el az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról, kizárva a gyermekek közös örökbefogadását.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló első törvény Magyarországon nemtől függetlenül minden párra vonatkozott volna. Ezt azonban megtámadták az Alkotmánybíróságon, azt állítva, hogy a heteroszexuális párok esetében az intézmény duplikálja a házasság intézményét. Ezért 2009 áprilisában a módosítások után hatályba lépett az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvény (a gyermekek közös örökbefogadásának kizárásával). A 2012-ben hatályba lépett új Alaptörvény a házasságot mint egy férfi és egy nő kizárólagos életközösségét definiálta. Hasonló értelmű alkotmánymódosítás történt 2014-ben Szlovákiában is, így jelenleg mindkét országban távolinak tűnik az egyenlő házasság megvalósulása.